A betegségek nemzetközi osztályozása (ICD) 10
Az A betegségek nemzetközi osztályozása (ICD) az Egészségügyi Világszervezet kiadja Genfben, Svájcban. Elsőként 1948-ban, a hatodik kiadásában szerepelt a mentálhigiénés zavarokról. 1959-ben, a klasszifikációs rendszer széles körű kritikáját követően, a WHO megbízta a mentális egészségügyi problémák taxonómiáinak globális felmérését, amelyet Stengel készített. A felmérés során nagy különbségeket és lényeges nézeteltéréseket fedeztek fel abban, hogy mi a mentális betegség és hogyan kell azt diagnosztizálni (diagnosztikai kritériumok és differenciáldiagnózisok).

Stengel ajánlásait azonban csak 1968-ban hajtották végre a nyolcadik kiadásban. Az ICD-8 leíró és működőképes volt, és nem kötelezte el magát az etiológia, a patogenezis és a pszichológiai dinamika elméletében. Ennek ellenére zavaró sokféle kategóriát vett fel, és megengedte a visszatükröződő komorbiditásnak (ugyanazon beteg több diagnózisa).

Az ICD10 forradalmian új volt. Összefoglalta számos, nemzeti és nemzetközi együttműködési tanulmány és program eredményeit, valamint az Amerikai Pszichiátriai Szövetség, a Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyv (DSM) kiadója, az ICD ekvivalens Észak-Amerikában) hozzájárulását tartalmazza. Következésképpen az ICD és a DSM nagyjából hasonlóak.

A DSM-mel ellentétben az ICD minden diagnózishoz két diagnosztikai kritériumot biztosít. Az egyik lista hasznos a diagnosztikus számára, és lehetővé teszi bizonyos mozgásteret és a gyakorló orvos megítélését. A másik készlet sokkal pontosabb és szigorúbb, és a tudósok és a kutatók felhasználják őket tanulmányaikban. Mégis, a harmadik, egyszerűsített besorolás alkalmazható az alapellátásban, és csak széles kategóriákat tartalmaz (demencia, étkezési rendellenesség, pszichotikus rendellenesség stb.).

Az ICD10 külön tárgyalja a szerves, az anyaghasználattal és a stresszel kapcsolatos rendellenességeket. A mentálhigiénés rendellenességekkel foglalkozó F. fejezet tíz csoportra oszlik, és mindegyik csoportot ismét száz alegységre osztják. Így F2 szkizofrénia, F25 szkizoaffektív rendellenesség, F25.1 szkizoaffektív rendellenesség, depressziós.

A 39 ország 112 klinikai központjában végzett nemzetközi tanulmány kimutatta, hogy az ICD10 nem megbízható diagnosztikai eszköz a személyiségzavarban (Sartorius és mtsai., 1993). Ezeket a megállapításokat egy évvel később nem ismételték meg az Egyesült Államokban és Kanadában.

==============================================================

Szerző Bio

Sam Vaknin a rosszindulatú önszeretet - a nárcizmus újra meglátogatva és az eső után - szerzője: Hogyan veszítették el a nyugat a keleti? A Central Europe Review, a globális politikus, a PopMatters, az eBookWeb és a coffebreakblog oszlopírójaként, valamint az United Press International (UPI) vezető üzleti levelezőként szolgált. A mentális egészség és a Közép-Kelet-Európa kategóriák szerkesztője volt az Open Directory és a Suite101 kategóriában.

Video Utasításokat: Dr. Szabó Zoltán, az első sikeres magyar szívtranszplantáció elvégzője (Április 2024).