Közösségi média és az aktivizmus

• Április 20, 2024

2014. április 14-én több mint 200 nigériai iskolás lányt raboltak el iskolájukból a Boko Haram nevű terrorista csoport. A nyugati oktatást ellenző terrorista csoport állítólag forgalomba hozta a lányokat házasságokba vagy szexuális rabszolgaságba. Az elrabolt lányok szüleit, családját és barátait rendkívül elpusztították a válság és nem akarnak mást, csak hogy a lányaikat biztonságosan hazavigyék.

A szörnyű cselekedetre adott válasz túlnyomórészt nemcsak a lányok szeretteinek, hanem az egész globális közösségnek is. A sajtó média érdemel némi elismerést azért, hogy elterjesszék a történetet, de van még egy másik lehetőség, amely sokkal hatalmasabb lehet az emberek összegyűjtésében a Boko Haram ellen: közösségi média.

A #BringBackOurGirls hashtag, és sokféle szociális média platformon keresztül látható. Aktivisták, hírességek, politikusok és az érintett polgárok használják világszerte. #BringBackOurGirls nagyon gyorsan vírusos lett, és rendkívül sikeres hashtag; felhívta a figyelmet erre a történetre oly módon, amellyel a szokásos sajtóközlemények egyszerűen nem rendelkeztek volna.

A hashtag néhány kritikusa úgy véli, hogy annak használata elősegítette a „lusta aktivizmust” vagy az aktivizmust, amely nem igényel erőfeszítést (azaz az emberek egyszerűen retweetlik a #BringBackOurGirls fájlt, vagy kattintanak a „Like” elemre, majd semmit sem tettek rá), és hogy valójában nem változást tett a való világban. De a tudatosság növelése önmagában is értéket képvisel, sőt a „lusta aktivisták” valóban értékes hozzájárulást nyújtottak ehhez az ügyhöz. Nemcsak felhívta a figyelmet, hanem sok cselekvésre ösztönözte tiltakozásokat: petíciókat, petíciókat, gyűléseket, vigilákat és sok más tevékenységet hajtottak végre azzal a céllal, hogy segítse ezeket a fiatal nőket visszatérni családjukba. És minden alkalommal, amikor ezt a történetet megosztották, előmozdította a szolidaritást Nigéria népével, nyomást gyakorolt ​​a globális közösségre a cselekvésre, felhívta a figyelmet a történetre és általában az emberkereskedelem kérdésére, megmutatta a közösségi média hatalmát és bemutatta a tolerancia hiánya e terrorista csoport magatartása iránt.

Igaz, hogy a hashtagek csak ilyen messzire menhetnek: #BringBackOurGirls felhívta a figyelmet a nigériai válságra, ám ennek eredményeként a cselekvés felelőssége a „való világban” a globális közösségé. Számos ország lépett előre, és önként vállalta, hogy támogatást nyújt a válság idején. Noha Nigériának vállalnia kell a vezetést a konfliktus megoldásában, nagyon hasznosnak bizonyulhat, ha más országoktól is segítség érkezik. Világvezetõinknek egyesülniük és cselekedniük kell ebben a kritikus idõszakban. Életek forognak kockán.

Video Utasításokat: Közösségi média 2018-ban | hogyan használjuk intelligensen? (Április 2024).