Harci orvosok és azok evolúciója

• Lehet 19, 2024

A Combat Medic (egészségügyi szakember) rendkívül fontos funkciót tölt be az elsősegély-ellátás és az evakuálás koordinációjának biztosításában a sürgősségi ellátó intézménybe. Nincs olyan gyalogos katona, aki nem értékeli és csodálja a munkát, és a Combat Medic hősies hihetetlenségét. A modern Medic evolúciójának azonban hosszú múltja van, és ezt meg kell vizsgálni, hogy megértsük, milyen messzire mentünk.

A sebesült harcosok orvosi ellátása az első keresztes hadjáratra vezethető vissza (1096 - 1099). A jeruzsálemi keresztény körzetben 1023-ban létrehozott kórház, amelynek elsődleges irányelve a Szentföldön élő szegények, betegek és sérült zarándokok gondozása volt, a keresztes hadjárat során a kereszténység sebesültjeit és beteg védelmezőit kezelte. A gondozók bencés szerzetesek voltak, akik az akkori orvostudományban képzettek. 1113-ban II. Paschal pápa gondozók rendjét hozta létre, a Knights Hospitalliers (Szent János Rend) néven. Egész keresztes hadjáraton keresztül gondoskodtak mindaddig, amíg a keresztényeket végül kiűzték a Szent Földről.

Az orvosi technológia fejlődése a történelem során haladt tovább:

* A Shrewsbury (Anglia) csata 1403-ban, egy speciális szerszámot használták a nyilak eltávolításához.
* A Málaga (Spanyolország) 1487-es ostromlása során egy speciális mentõkocsit használtunk a seb eltávolításához a csatatérrõl.
* A francia sebész, Ambroise Paré (1537 körül) megszületett, amelyet modern csatatéri sebkezelésnek tekintünk.

A harci terepi orvoslás terén a következő hatalmas előrelépés az 1800-as évek elején történt, amikor Dominique sebész, Jean Larrey irányította a Napoleon Bonaparte Grande Armée-t. Larrey sebész vezetésével létrehozták a Mobil Terepi Kórházat (Volantes mentőautó), és felállítottak egy kiképzett és felkészített katonákkal foglalkozó speciális hadtestét, amely csatatéren segítséget nyújt.

A csatatéri orvosi ellátás újabb jelentős előrelépése az amerikai polgárháborúig (1861–1865) megtörtént. Jonathan Letterman őrnagy, sebész és a A Potomac hadseregekifejlesztett egy dedikált járművek, szervezetek, létesítmények és személyzet rendszerét a háború sérüléseinek gondozására. A Letterman őrnagy tervét először 1862 szeptemberében hajtották végre Antietam csata.

1864-ben a Első genfi ​​egyezmény a civilizált hadviselés politikájának összehívására hívták össze. A huszonöt cikk a harci terepi ápolókat szabályozza. A szabályok szerint ez háborús bűncselekményt jelentett, ha tudatosan tüntettek egyértelmű jelzéssel viselt orvosi személyzetre. Azt is előírta, hogy a Combat Orvosok személyes fegyvereket vigyenek maguk vagy gondozásuk alatt álló személyek védelmére, azonban ha a fegyvert sértő módon használják, akkor az az egyezmény szerinti védettséget semmisíti meg. Ettől a ponttól kezdve az összes amerikai orvosi személyzet nem vitt fegyvereket a csatatéren.

Az orvostechnika további fejlődése a következő volt:

* A spanyol-amerikai háború, 1890-ben, az első csatatéri terepjárókat alkalmazták.
* Az első világháborúban az Egyesült Államok Hadsereg mentőszolgálatát és az Egészségügyi Hadtestét 1917-ben hozták létre. Ezek a szervezetek az orvosi logisztika és a betegek gondozásának és betegségeinek kezelése minden aspektusát ellenőrizték.
* A második világháború alatt kiderült, hogy a sebesült katonák nyolcvanöt százaléka maradt életben, ha az első órában kezelték őket.
* 1947 augusztus negyedikén az Egyesült Államok Kongresszusa létrehozta az Orvosi Szolgálatot.
* A koreai háború (1950 - 1953) az M * A * S * H ​​egység (Mobil Hadsereg Sebészeti Kórház) bevezetését és a helikopter általi orvosi evakuálás első alkalmazását jelentette.
* A vietnami háború (1955 - 1975) haladást jelentett a csatatéren történő kezelés és a helikopter evakuálása terén. A sebesültek kilencvennyolc százaléka volt túlélési arány, ha egy órán belül evakuálásra került sor. Ez volt az első alkalom, hogy az orvosok nem viseltek orvosi jelvényt, és felfegyverkeztek. Ennek oka az volt, hogy a Viet Cong és az észak-vietnami hadsereg nem ismerte el a Genfi Egyezmény.

2005-től az Egyesült Államok fegyveres erői újratervezték a Combat Medic-et. Egy létesítményt építettek a texasi San Antonio-ban, a Fort Sam Houstonban. Ez egy közös katonai létesítmény, ahol a hadsereg, a légierő és a Haditengerészet Tanszéke együtt képzik, néhány szakképzéssel, amely ágazat-specifikus. A Combat Medic neve megváltozott, csakúgy, mint a kiképzés. Az új név Healthcare Specialist.

Az egészségügyi szakember sürgősségi orvosi technikus (EMT) képesítéssel rendelkezik. Szakképzettségük van a fejlett légúti technikákban, az ütéskezelésben és az evakuálásban. Kétévente újra tanúsítandónak kell lenniük, és minden tanúsítás között hetvenkét óra továbbképzési kredit jár.

A csatatéren képeseknek kell lenniük elsősegély nyújtására; harci sérülések és betegségek kezelése; biztosítson frontális trauma kezelést; orvosi ellátás folytatása orvos hiányában; és figyelemmel kíséri a csapatok folyamatos állapotát, amellyel együtt dolgoznak. Mindez speciális képzést igényel, hogy nyugodtan viselkedjen, amikor a trágya eltalálja a ventilátort.

Több mint kilencszáz év alatt hosszú utat tettünk a háború sérüléseinek kezelésére. Egészségügyi szakembereink (harci orvosok) fantasztikus munkát végeznek azért, hogy férfiakat és nőinket életben és jól tartsák hazánk szolgálatában. Legközelebb, amikor a csatatéri hősök egyikével találkozol, azt mondják: "Hé, doki, köszönöm."

Video Utasításokat: Csabai Forgatag 2017.03.31. dr. Lenkei Gábor. (Lehet 2024).