A négy nemes igazság
A négy nemes igazság egy alapvető buddhista tanítás, amelyet a buddhizmus minden ága felismer. A szútrák szerint (a Buddha szóbeli tanításainak írásbeli beszámolói) a négy nemes igazság volt az első tanítás, amelyet Buddha adott megvilágosodásakor. A negyedik és a végső igazság részeként a Buddha a Nyolcszoros utat írja le - a viselkedés és a spirituális gyakorlat nyolc aspektusát, amelyek a megvilágosodás buddhista útját alkotják.

A négy nemes igazságról szóló tanításában a Buddha ismerteti a saját megértéseit a szenvedés természetével, eredetével és megszüntetésével kapcsolatban (vagy dukkhát). Noha ezeknek a tanításoknak több változata van a szútrákban, a leggyakrabban lefordított változat a Dhammacakkappavattana Sutta-ból származik. Az itt felkínált igazságok fordítása Bhikkhu Bodhi angol nyelvű fordításából származik A Buddha kapcsolódó diskurzusai:

1. A szenvedés jellege (dukkha):
"Ez a szenvedés nemes igazsága: a születés szenved, az öregedés szenved, a betegség szenved, a halál szenved; szomorúság, siralom, fájdalom, gyász és kétségbeesés szenved; az elégedetlenséggel való egyesülés szenved; elválasztás attól, ami kellemes szenved; nem azért kapja meg, amit akar, szenved; röviden, az öt ragasztásnak kitett aggregátum szenved. "

2. A szenvedés eredete (samudaya):
"Ez a szenvedés eredete nemes igazsága: ez a vágy vezet a megújult létezéshez, örömmel és vágy kíséretében, itt és ott élvezetet keresve, vagyis érzéki örömökre vágyik, a létezés iránti vágyra, a pusztításra vágyik. "

3. A szenvedés abbahagyása (nirodha):

"Ez a szenvedés befejezésének nemes igazsága: ugyanazon vágy maradéktalan elhalványulása és megszűnése, attól való feladása és feladása, az attól való mentesség, az attól való függetlenség."

4. A szenvedés megszüntetéséhez vezető út:

"Ez a nemes igazság a szenvedés megszűnéséhez vezető úton: ez a Nemes Nyolcszoros Út; azaz a helyes nézet, a megfelelő szándék, a megfelelő beszéd, a megfelelő cselekvés, a megfelelő megélhetés, a megfelelő erőfeszítés, a megfelelő tudatosság, a megfelelő koncentráció. "

Ebben a fordításban a „dukkha” kifejezést „szenvedésnek” fordítják, de más fordításokban néha a „stressz” vagy más hasonló szavak kerülnek felhasználásra. A „szenvedés” szó problémás lehet, különösen a buddhizmusban újonnan élők számára, mert legtöbben csak a tapasztalatokra gondolunk, amelyeket fájdalmasnak tartunk, amikor ezt a szót halljuk. Ez ahhoz a téves felfogáshoz vezethet, hogy a buddhizmus pesszimista filozófián alapul, és egész életét örömtelinek tekinti.

A Buddha valójában egyértelmű volt, hogy a szenvedésről beszélve nem pusztán fájdalmat ért. Tanításai azon a felismerésen alapultak, hogy még azok a dolgok is véget érnek, amelyeket az életben kellemesnek tartunk és boldogságot hoznak nekünk. Ha boldogságunk teljes mértékben attól függ, hogy rendelkezzünk velük, akkor ez a legjobb esetben egy átmeneti boldogság. A Buddha tanításai tehát arra szorítkoznak, hogy megszabaduljunk ragaszkodásunkból vagy kötődésünkből, hogy békét és boldogságot valósítsunk meg, amely nem pusztán a fájdalom elhárításán vagy az öröm elérésén alapszik.

Ennek részeként a négy nemes igazságot felismerjük magunk számára, a Nyolcszoros Út gyakorlásával. Szellemi gyakorlatunk gyümölcse nem szellemi vagy filozófiai megértés, hanem személyes megvalósítás. Ez a felismerés megszabadít minket a dukkha könyörtelen ciklusától - az átmeneti boldogság megszerzésének és elvesztésének könyörtelen ciklusától -, és felébreszti a mélyebb boldogságot, amely nem függ a körülményektől.

A mahayana buddhizmusnak, amely mind a tibeti buddhizmus, mind a zen ágak, van néhány szútra a négy nemes igazság változatainak változataival, beleértve a Mahaparinirvana Szútra és az Angulimaliya Szútra. Mint minden más tanításhoz, a különböző buddhista ágak hangsúlyozzák a különböző alaptanításokat. A dukkha fogalma, amelyet a ragaszkodás és a ragaszkodás okoz, és az a gondolat, hogy a buddhizmus utat jelenthet a dukkha elkerülésére és a tartós boldogság elérésére, alapvető tanítás az összes ágazatban.

Az itt szereplő négy nemes igazság teljes fordításáért lásd:




Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikk szerepel a Bevezetés a buddhizmusban és a buddhista meditációban című könyvemen.

Video Utasításokat: Nézet - A karma (A karma fátyla 3.) | Cser Zoltán (Április 2024).