Nehéz bálnavadászat a Feröer-szigeteken

• Április 30, 2024

Körülbelül félúton Norvégia és Izland között a Feröer-szigetek nevű földlánc található. A szigeti láncok tizennyolc szárazföldi tömegből állnak, összességükben körülbelül 407 mérföldre (655 km-re) számítva, összesen körülbelül 50 000 ember lakosságával. A szigetre való megközelítés után furcsa holland falvak láthatók, amelyek európai színűek és a hangulat foltos az őrizetlenül zöld, robusztus táj felé. Az ég és a víz tiszta jeges kék, amely megfelel a mérsékelt éghajlatnak. A szigeteket Dánia részének tekintik, különféle különféle szuverenitási jogokkal. Az egyik ilyen jog arra vonatkozik, hogy képesek megőrizni, kezelni és fenntartani az élő tengeri erőforrásokat a halászati ​​övezetként kijelölt 200 mérföldes (321 km) hosszú úton.

A terület elsődleges gazdasága a halak. A Feröer szigetek 1996-ban dicsekedtek azzal, hogy halászati ​​technikáik olyan fejlettek voltak, hogy képesek voltak biztosítani a vadon fogott halászati ​​ipar biológiai és gazdasági fenntarthatóságát. Noha ez némelyiknek jónak tűnik papíron, sokkal vázlatosabbnak tűnik, amikor a tengerészeti élet egyik faja, amelyet betakarítanak, a kísérleti bálna.

A bálnák bonyolult szociológiájának megértése ugyanolyan csaló feladat, mint a cápák. A hivatásos tengerkutatók és a világ legjobb óceáni kutatói 2011-ben nem tudták megvilágítani a bálnák ökológiai stabilitásának feltételeit. Tehát hogyan lehet a Feröer-szigetek lakói több mint egy évtizeddel ezelőtt dicsekedni, hogy fenntarthatják a virágzó bálnaölő ökoszisztémát, ha nincs ésszerű módszer a fajok stabilitásának mérésére?

Amit a bálnákról tudnak, az az, hogy ők maguk tömegesen partolnak. Ezt a viselkedést az emberek nem értik teljesen. Arra gyanakszik, hogy az egyik sorsa az egész hüvely sorsa társadalmi kapcsolataik miatt. Noha ez a gyakorlat továbbra sem egyértelmű, a viselkedési mintát elég jól dokumentálják, hogy a Feröer-szigetek halászata az ismereteket kiaknázza. Ez lehetővé teszi a lakosok számára, hogy évente körülbelül 1000 bálát vágjanak le. A szigetlakók megértik, hogy ha félnek és tévesen irányítják a hüvely társadalmi vezetőit, és a partvidékbe vezetik őket, akkor a hüvely többi része is követi.

A kísérleti bálnák melegvérű, levegőn lélegző cetfélék emlősök. Szorosan összefonódott nukleáris család egységekben élnek, amelyek versengnek az emberekkel. Ilyen példa lehet az, hogyan kezelik az idősebb női bálnákat közösségeikben. Az idősebb nők menopauza tapasztalhatók. Amikor ez megtörtént, dokumentálták, hogy ezeket a nőstényeket életkoruk vagy tenyésztési képességük hiánya miatt nem dobják ki hüvelyükből. Úgy gondolják, hogy ezeket a nőket tisztelik és tisztelik családjukban.

Megjelent egy videó, amely bemutatja, hogy a Feröer szigetek miként tartják fejlett technológiai megoldásukat a bálnaökoszisztéma gazdasági fenntarthatóságához. A videó a motorcsónakokkal látja el a bálnák százait a tengerparton, ahol a város népi horogja és csapódik az agyukban annyira ügyesen, hogy a homok és a víz négy perc alatt pirossá válik.

A Feröer szigetek norvég örökségét és halászati ​​iparának érthető jelentőségét tekintve nem szabad a kezünkben levő tudást csökkenteni. Ezek a lakosok semmit sem tudnak a különféle tényezőkről, amelyek a kísérleti bálnák gyakorlati túlélési arányát érintik. Ez egy nemkívánatos kérdés, amely az agyon átcsúszik. Ki a valódi állat a tengerparton?

Azok számára, akik szeretnék meghallgatni a folytatást a bálnák túlélése a videohírcsatorna alatt számos petíció található. A videó nem automatikusan játszik le, és ennek meg kell lennie nem a fiataloknak vagy a gyenge szívességnek kell tekinteniük.

Oszd meg a bálnák csodáját a barátokkal és a családdal, hogy jobban megértsék fontos ökoszisztéma-funkciójukat: Bálnák - felejthetetlen utazás

Video Utasításokat: Böde: Nehéz időszakon vagyok túl, jót tett a lelkemnek ez a gól (Április 2024).