hagyományos kínai orvoslás
A mai modern orvostudomány a technológia fejlődésével mindennap fejlődik. Új betegségeket fedeznek fel, új kezeléseket és gyógyszereket forgalmaznak. A modern orvostudomány azonban már nem szabványosított. A személyre szabott orvoslás irányába mutat. Míg a tendencia a személyre szabott orvoslás felé fordul, addig az alternatív gyógyászat megközelítésének megfontolása és elfogadása révén megváltoznak az orvostudomány szigorú szabályai is. A hagyományos orvoslás és a modern orvostudomány közötti fő különbség a kezelés módja. A hagyományos orvoslás a természet kezelését, míg a modern orvostudomány vegyi anyagokat alkalmaz.

A hagyományos kínai orvoslás (TCM) 5000 éves múltra tekint vissza. Saját, egyedi rendszerrel rendelkezik a betegségek diagnosztizálásában és kezelésében. Mivel alapvető különbség van a modern nyugati orvoslástól, a kínai orvoslás az ember holisztikus megértésén alapszik, csakúgy, mint az univerzum magyarázata a taoizmusban. A kezelések a betegségek diagnosztizálásán és differenciálásán alapulnak.

A kínai orvoslás alapelve a betegség okainak kezelése, nem pedig a tünetek. Más szavakkal: az ember testét, lelkét és érzéseit egészként elfogadják, és a kezelést egyedileg erre a személyre tervezték. Ez az, amit manapság a modern orvoslás próbál megtenni, a személyre szabott orvoslás.

A hagyományos kínai orvoslásban a szerveket zang-fu szerveknek nevezik. A szövetek és szervek csatornákkal és erekkel vannak összekötve egymással. Qi A (chi), az élet energiája, az az információ hordozója, amelyet a jing luo (meridián) rendszer. Jing luo (meridiánrendszer) egy hatalmas hálózatnak tekinthető, amely az élet energiáját biztosítja a test különböző részeinek összekapcsolásával. Patológiai szempontból a zang-fu szervek funkcionális károsodása a test felületén visszatükröződhet ezen a hálózaton keresztül, és ennek a reflexiónak a során a test felszíni szövetei befolyásolhatják a rokon zang vagy fu szerveket. Az érintett zang vagy fu szervek belső kapcsolatok révén befolyásolhatják egymást. A TCM-kezelés az egész rendszer elemzésével kezdődik, és folytatódik azáltal, hogy a kóros változások kezelésére összpontosít a zang-fu szervek funkcióinak beállításával.

Az Zang a szervek „máj, szív, lép, tüdő és vese”, miközben fu szervek epehólyag, belek, gyomor és hólyag. Minden szervrendszer felelős egy adott élettani funkcióért és reagál a test sajátos feltételeire. A szervek kapcsolatban állnak egymással. Zang szervek vannak Yin és a fu szervek Yang.

A hagyományos kínai orvoslás filozófiája

Az elején a betegségeket a varázslat és a varázslatok miatt gondoltak. Ez a hit az idő múlásával megváltozott, és felváltotta a Yin-Yang elmélet. Yin Yang képviselje két ellenfél erõjét és mindent irányítson. Az univerzumban minden ezen ellentétes erők egyensúlyával történik. Ez az elmélet alkalmazható a betegségekre és az egészségre. Amikor az Yin Yang az egyensúly nem marad fenn, betegségek fordulnak elő. Bár úgy tűnik, hogy ellentétes erőket képviselik, valójában Yin Yang két egymástól függő elemet jelent. A Yang mozgást és változást biztosít, míg Yin a keringést, a táplálkozást és a növekedést képviseli.

Egy másik tantétel a „wu xingAmely meghatározható mint „öt szakasz”. Ebben a meghatározásban az emberi test különféle élettani stádiumait - fa, tűz, fém, föld és víz - írják le. A test normális és rendellenes időszakai szorosan kapcsolódnak a Qi-hez, Yin-Yang-hoz és öt szakaszhoz.

Kínában a tradicionális kínai orvoslást részesítik előnyben, különösen a kisebb betegségek esetén, míg a nyugati gyógyszert súlyos betegségek kezelésére használják. A kezelések néha nagyon agresszívek lehetnek, és vannak mellékhatásaik. Egy agresszív terápia mellékhatása esetén a kínai továbbra is a TCM-et fogja használni a mellékhatások csökkentésére.

Video Utasításokat: BEVEZETÉS A KÍNAI ORVOSLÁSBA (Lehet 2024).