A Jangce-folyó

• Lehet 2, 2024

A Jangce-folyó, amelyet Changjiang-nak (szó szerint „Long River” -nek) neveznek Kínában, a világ 3. és a leghosszabb Ázsia folyója. A folyó egyetlen versenye a Nílus Egyiptomban és az Amazon Dél-Amerikában. Több ezer év alatt kulturális, politikai, gazdasági és történelmi epicentrummá vált Kínában. A kínaiak az írott történelem kezdete óta függnek e folyótól szállítás, élelmiszer-öntözés, ivóvíz és számos egyéb forrás függvényében. A folyót már évezredek óta említik a történetekben, regényekben és irodalomban, valamint számos közelmúltbeli történelem során bemutattak számos kínai operaban, színdarabban és filmben.

A folyó 6300 km-t vagy 3915 mérföldet fut Kínán keresztül, a Qinghai tartományban lévő Geladandong-hegy tetején indulva és kelet felé haladva. Tavak ezrei és több mint hétszáz folyó és patak üríti ki a vizét a Jangce felé, Sanghajba utazik, ahol a folyót a Kelet-Kínai-tengerbe ürítik. Az út mentén a Jangce folyik Kína huszonkilenc nagyvárosán vagy annak mentén. Ha a Jangce folyó teljes hosszán vitorlázná, akkor a változások, amelyeket a legfontosabb Kína főbb látványosságainak látni fognak, nagyok lesznek (a végső tengerjáró hajó vakáció!)

A Jangce folyó mentén és Kínában az egyik legtörténetileg és kulturális szempontból legjelentősebb terület a Három-szoros területe. Az emberi tevékenység első jelei a Jangce közelében közel 27 000 évvel ezelőtt jelentek meg ezen a területen, és a táj annyira gyönyörű, hogy a tíz jüan papírlap hátoldalán látható. A Három-szoros gátnak nevezett gát várhatóan 2011-ben teljes mértékben működőképessé válik. A gát fő célja a természetes erő és az árvízvédelem, ám az eszme körül sok vita övezi. Sok ember és állat otthonok nélkül marad a gát által okozott vízeltolódás miatt.

Bár sok jó dolog merült fel a Jangce folyó létezéséből, ennek a folyónak a története is negatív pontokat mutat. Az ókori Kínában a Jangce folyó politikai megosztottsággá vált a folyó átlépésének nehézségei miatt. Ennek eredményeként számos csata zajlott, ideértve a híres Vörös Sziklák csata (208 db) a dél-kínai hadnagyok, Liu Bei és Sun Quan, valamint egy másik hadvezér, Cao Cao között Észak-Kínából. 1935-ben közel 200 000 ember halt meg, amikor a Jangce folyó csillagászati ​​árvíz okozta. Ez 1998-ban ismét megtörtént. Hatalmas árvizek több mint 3000 halálát okozta, és több mint 14 millió ember vesztette otthonát. Ezen felül a gazdaság milliárd dollárt veszített el. Mindkét eseményt a világ története két legsúlyosabb árvízkatasztrófának tekintik.

A Jangce-folyó Kína egyik legnagyobb kulturális ikonja a Nagy Fal mellett. A kínaiak nagyra becsülik és tisztelik a vizet. Legyen a Jangce folyó a kínai kultúra hatalmas része a következő évszázadokon keresztül.

Video Utasításokat: A Jangce-folyó és a Három-szurdok - Útjelzők a Selyemúton (Lehet 2024).