A Harvard Alapítvány új látogatása
Ez a cikk az előző cikkem, "Hogyan kell befektetni, mint a profik" című cikk folytatása.
Ebben a cikkben arról beszéltünk, hogy a Harvard és a Yale alapítványok milyen sikeres voltak az elmúlt évtizedekben az alapok befektetése terén. Ezek a befektetési alapok sikeresek voltak, ha eltérő befektetési stratégiákat alkalmaztak, mint amilyeneket a CNBC nézésekor talál.

Röviden: a Harvard és a Yale alapítványok portfólióik sokkal kisebb részét, mint a hagyományos bölcsesség, az amerikai részvényeknek, a sokkal nagyobb részét pedig a tengerentúli részvényeknek, áruknak és egyéb eszközkategóriáknak szánják.

A 35 milliárd dolláros Harvard Alapítvány legfrissebb hozamai azt mutatják, hogy stratégiájuk jól működik még egy medvepiacon is. A legfrissebb eredmények a 2007. július 1-jétől2008. Június 30-ig tartó időszakra vonatkoznak.

Ebben az időszakban a tőzsde belépett a medvepiacra, és sok Wall Street alapkezelő -10% -20% vagy annál rosszabb hozamot mutat. A Harvard Alapítvány hozama + 8% volt! Ezt a teljesítményt nagymértékben növelte az alap 17% -os portfóliójának alapanyagokba történő elosztása.

Ez a 8% -os hozam azonban nem éri el az alap 15% -os hozamát, amelyet az alap az elmúlt évtizedben élvezett, amikor az alapot egy híres pénzkezelő, Mohamed El-Erian kezelték. El-Erian úr tavaly szeptemberben távozott, hogy a híres kötvény-befektetési alapokkal foglalkozó Pimco társaság vezérigazgatójává és Co-CIO-já váljon.

A Pimconál El-Erian csatlakozik Bill Grosshoz, aki talán a legnagyobb kötvénybefektető. Gross úr a Peter Lynch vagy a Warren Buffet kötvények, ha akarod. Úgy gondolom, hogy egy befektetőnek portfóliójának egy részét kötvényekre kívánja allokálni, nem kell tovább néznie, mint a Bill Gross által a Pimcon kezelt kötvényalapokon.

El-Erian úr egy könyvet is írt: "Amikor a piacok ütköznek: Beruházási stratégiák a globális gazdasági változások korában". A könyv nem pontosan az a fajta könyv, amelyet a tengerparton vihetsz könnyű nyári olvasáshoz, tehát nem mindenkinek szól.

Ha azonban valaki érdeklődik a globális gazdaság iránt, és különösen érdekli, hogyan kell befektetni a változó gazdasági időkbe, ez izgalmas olvasmány. Azt kell mondanom, hogy alaposan élveztem.

A könyvben El-Erian úr részletezi a világszerte zajló mély gazdasági változásokat, különös tekintettel a feltörekvő piacok milliárdjaira. Könyve fő állítása az, hogy az amerikai befektetők nem tudták teljes mértékben megérteni a globális piacokon zajló változások és a hosszú távon magasabb nyersanyagárak hatásait.

Az egyéni befektetők számára úgy gondolom, hogy a könyv megtérítette magát, amikor a 198. oldalon bemutatta a hosszú távú befektetők számára biztosított eszközallokációs táblázatát. Itt van ez:

EQUITIES
EGYESÜLT ÁLLAMOK - 15%
EGYÉB KORLÁTOZOTT GAZDASÁGOK - 15%
RÁNDULÓ EONÓMIA - 12%
PRIVÁT TŐKE - 7%

kötvényeket
EGYESÜLT ÁLLAMOK - 5%
KÜLSŐ KÖTELEZETTSÉGEK - 9%

INGYENES ESZKÖZÖK
INGATLAN - 6%
KÖZÖSSÉGEK - 11%
INFLÁCIÓNAK VÉDETT KÖVETKEZÉSEK - 5%
INFRASTRUKTÚRA - 5%

CASH -2%
KÜLÖNLEGES LEHETŐSÉGEK - 8%

A „furcsa különleges lehetőségek” kategóriát 8% -ra osztanám a többi kategória között.

Úgy gondolom, hogy a hosszú távú befektetők nagyon jól járnának az El-Erian úrhoz hasonló eszközallokációs stratégiát követve.

Video Utasításokat: Kognitív fejlődés és fejlesztés - ONK 2013 (Lehet 2024).