A fogyasztói tudatosság a bankkockázatokról
Az elmúlt évben bekövetkezett bankcsődök és a pénzügyi piacok folyamatos volatilitása, amelyet a hitel- és a lakhatási problémák súlyosbítottak, sok ember kíváncsi a pénzük biztonságára. Habár lehetetlen előre jelezni, hogy egy adott bank kudarcot vall-e vagy sem, a pénzügyi szektorban tapasztalható zavarok a fogyasztók számára jól szemléltetik a proaktívabb és tájékozottabb helyzet szükségességét a pénzügyek és a pénzkezelés területén.

A bankok sokféle kockázatnak vannak kitéve, ideértve, de nem kizárólag:

Hitel kockázat: Lazán meghatározva, a bankok hitelkockázatot hordoznak akkor, amikor a hitelfelvevők nem képesek visszafizetni a kölcsönt. A túlzott hitelköltségek súlyos negatív hatást gyakorolhatnak a bank pénzügyi helyzetére.

Kamatkockázat: A kamatlábak ingadozása befolyásolhatja a bank eszközeit és forrásait. A bankok a szokásos, régi, bevezetett szabályt követik: vásárolnak olcsón, eladják drága. A bankok számára ez olcsó kölcsönt és kedves kölcsönt jelent. A hitelfelvételi és a hitelkamatláb közötti különbséget margónak nevezzük. A haszonkulcs nagysága határozza meg a bank jövedelmezőségét. Amikor a kamatláb megváltozik, a bankoknak ennek megfelelően módosítaniuk kell hitelfelvételi és hitelezési politikájukat. A fő cél annak biztosítása, hogy a hitelezés nyereséges tevékenység legyen.

Tőkeáttételi kockázat: A bankoknak két fő finanszírozási forrása van, azaz a saját tőke (a részvényesek által megvásárolt részvényekből származó bevétel) és az adósság (a kölcsönbe vett pénzeszközök). Ezek a kölcsönvett források képezik a cég tőkét. A tőke (befizetett részvények) tőkét képez. A saját tőke és az összes eszköz hányada megmutatja a bank kockázatának mértékét. Ezt az arányt tőkeáttételi mutatónak hívják, és jelzi, hogy a bankot milyen mértékben finanszírozzák saját tőke az adóssághoz viszonyítva. Minél nagyobb mértékben használja az adósságot egy bank (vagy általában bármely üzleti vállalkozás) finanszírozására, annál nagyobb a kockázat a hitelezők követelései miatt.

Kereskedelmi kockázat: A kereskedelem általában két tevékenységet foglal magában, a termékek vételét és eladását. Azokat a termékeket, amelyeket a bankok vásárolnak és adnak el, értékpapíroknak vagy pénzügyi eszközöknek (például kötvényeknek vagy „származékos termékeknek”) hívják. Mivel ezen értékpapírok ára ingadozik, a bankok nyereségét befolyásolják ezen értékpapírok vételi és eladási árainak változásai. Ezek a kereskedelmi tevékenységek tehát tartalmaznak tájékozott (vagy tévesen tájékozott!) Spekulációkat.

Összegezve: a banki tevékenység kockázatos vállalkozás, és a pénzügyi intézmények vezetése komoly felelősséget vállal a jövedelmezőségük biztosításáért. Nyilvánvaló, hogy a bankcsődök jelentős, messzemenő következményekkel járhatnak nemcsak a gazdaság és a pénzügyi piacok, hanem a lakosság egésze számára is. A pénzügyi piacok olyanok, mint a gazdaság életvonala, és mély befolyást gyakorolnak olyan kulcsfontosságú kérdésekre, mint például a foglalkoztatás, a jövedelem és a fogyasztás szintje.


Csak tájékoztató jellegű.

Video Utasításokat: a tudatos vásárlók 12 pontja Novák Péterrel (Április 2024).